allergiavizsgálat

Allergológia szakrendelés

Gyermekek és felnőttek részére is teljes körű allergiakivizsgálást nyújt centrumunk rendelése, ahol a korábbi, hagyományos allergiatesztek – bőrteszt, ellenanyag-vizsgálat vérből – mellett a különféle allergiákat kiváltó konkrét fehérjék meghatározása is lehetséges molekuláris allergiavizsgálat segítségével. A hagyományos gyógyszeres kezeléseken túl – amelyek csak tüneti kezelést jelentenek – elérhetőek továbbá az allergiát okozó komponens hígított formájával történő, az immunrendszert az allergénhez fokozatosan hozzászoktató kezelések, amelyekkel 3-5 év alatt akár a teljes tünetmentesség is elérhető.

A gyermekek és a felnőttek körében is többféle, különböző szervrendszereket érintő allergiás tünetek fordulhatnak elő: ezeket a tüneteket az immunrendszer olyan anyagokra adott fokozott válaszreakciója okozza, amelyek a nem allergiás személyeknél semmilyen választ nem váltanak ki.

Az allergének az IgE nevű immunrendszeri molekulákhoz (antitestekhez) kötődnek, amelyek az immunsejtekre gyakorolt hatásukon keresztül gyulladáskeltő anyagokat szabadítanak fel a szövetekben. A tünetek nagymértékben változnak attól függően, hogy melyik szervet érinti az allergiás reakció.

Milyen tünetekkel fordulhat hozzánk?

A gyermekek legjellemzőbb allergiás tünetei:

Légúti tünetek: ismétlődő hörghurut, vírusfertőzéseket követően kialakuló sípoló légzés vagy elhúzódó száraz köhögés,
gyakori orrvérzés, állandó vagy szezonálisan jelentkező, de elhúzódó orrdugulás, nehézlégzés, fizikai terhelésre, futásra fellépő köhögés.

Bőrtünetek: hosszan fennálló bőrszárazság, bizonyos ételek fogyasztásával összefüggő kiütések, antibiotikum vagy lázcsillapító bevételkor jelentkező kiütés, ekcéma, krónikus csalánkiütés.

Emésztőszervi allergia tünetei: Bizonyos ételek fogyasztásakor kialakuló hasmenés, hasfájás, puffadás, ételadalék-allergia gyanú.

A felnőttek legjellemzőbb allergiás tünetei:

Légzőszervi tünetek: allergiás szénanátha tünetei (tüsszögés, orrfolyás, szemtünetek), asztmatikus tünetek (fizikai terhelést vagy megfázást követően jelentkező sípoló légzés, nehézlégzés).

Bőrtünetek: ekcéma, kozmetikum- vagy fogászati fémallergia, illetve gyógyszerallergia gyanúja.

Emésztőszervi tünetek: bizonyos ételek fogyasztását követően fellépő hasfájás, puffadás, hasmenés, ételadalék-allergia gyanúja.

Milyen diagnosztikai vizsgálatokat végzünk?

Hagyományos allergiatesztek

Centrumunkban elérhető az összes, hagyományos típusú allergiavizsgálat:

  • A légúti és táplálékallergia gyanúja esetén végezhető el a Prick-teszt, amelyet légúti és táplálékallergén-sorozattal végzünk (sorozatonként 20-20 féle allergénkivonattal). Az allergénkivonatok 1-1 cseppjét egyesével visszük fel az alkar bőrére, majd a bőr megkarcolásával segítjük az allergén bejutását a bőr mélyebb rétegeibe. Pozitív eredményként értékeljük a 3 milliméteres vagy ennál nagyobb duzzanatot az adott karcolás helyén.
  • Laboratóriumi vizsgálatok, amelyek során vérvételt követően az allergiás reakciót kiváltó IgE ellenanyagok (specIgE) mennyiségét mérjük. Ezeket általában azokban az esetekben javasoljuk, amikor a bőrteszt kivitelezése akadályokba ütközik (például 3 évnél fiatalabb gyermekek, súlyos ekcéma, várandósság, illetve folyamatos gyógyszerszedés eseteiben).

Molekuláris allergiatesztek

A hagyományosan alkalmazott allergiateszteken kívül molekuláris elemzésen alapuló allergiavizsgálatot is végzünk a különféle allergiák – étel-, pollen-, rovarcsípés és állati szőr allergia – okainak felderítésére.

A szakmai nevén komponens alapú allergiavizsgálatnak (Component-Resolved Diagnosis; CRD) nevezett módszerrel – a hagyományos vizsgálatokkal szemben – nem csak az allergén fehérjék összességére adott reakciók (IgE össz-szintemelkedés), hanem az egy-egy fehérjére (komponensre) adott allergiás válaszreakciók is azonosíthatóak az egyes IgE antitestek külön-külön történő koncentrációmérésével.

Egy jellemző példa: a tehéntejben például többféle allergén fehérje is található, és ha a páciens nem a hőstabil kazeinre allergiás, hanem például a hőérzékeny alfa- vagy béta-laktoglobulinra, akkor a tehéntej-allergia a tej előzetes felforralásával elkerülhetővé válik.

Milyen kérdésekre ad választ ez a vizsgálat?

  • Keresztallergia vagy tényleges allergia? Az egyik példa erre a földimogyoró, amikor a páciens érzékeny lehet a mogyoró pollenjére (ez nem élelmiszerallergia, hanem keresztallergia) és a mogyoróban található fehérjékre is. A válasz nagyon fontos, hiszen az utóbbi esetben akár életveszélyes allergiás reakció (úgynevezett anafilaxiás sokk) is kialakulhat.
  • Mennyire súlyos az adott allergia és kell-e életveszélyes allergiás reakciótól tartani? (Ha második kérdésre a válasz igen, akkor javasolt az önbelövő injekció beszerzése, például véletlen diétahiba vagy rovarcsípés – méh- vagy darázscsípés – esetére.)
  • Kinőheti-e a gyermekünk az allergiáját? (A csecsemőkori tejfehérje allergiák például az esetek jelentős részében 5-6 éves korra kinőhetőek.)
  • Hőkezelt formában fogyasztható-e egy adott étel fehérjéje? (Hőstabil fehérjék esetén a válasz nem, a hőre érzékeny – a hőkezelésre szerkezetváltozással, denaturációval reagáló – fehérjéknél a válasz igen.)

Intézetünkben a nemzetközi szinten is referenciaként elfogadott módszerekkel dolgozunk, így az eredmény a lehető legpontosabb lesz. Kétféle tesztet alkalmazunk:

Az ImmunoCAP molekuláris vizsgálat javasolható:

  • Ismert vagy gyanított ételallergia esetén az allergia súlyosságának, kinőhetőségének és az anafilaxia kockázatának felmérésére;
  • Légúti allergiákban az immunterápia elkezdése előtt az allergén pontos meghatározása érdekében;
  • Méh-, illetve darázsméreg allergia kivizsgálására.

Az ALEX tesztet javasoljuk:

  • Összetett, többszörös ételallergia esetén, amikor az előzetes vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a páciens szinte semmit nem ehet vagy a tünetek miatt nem mer enni;
  • Bizonytalan, ismeretlen eredetű allergiás rosszullétek, csalánkiütések, ismeretlen eredetű, anafilaxia jellegű rohamok esetén;
  • Komplex légúti allergiákban, amikor a Prick teszt és a hagyományos IgE teszt nagyon sok allergénre pozitív.

Az allergia modern kezelése allergénspecifikus immunterápiával

A különféle allergiás reakciók hagyományos gyógyszeres kezelése úgynevezett tüneti kezelés, vagyis nem a gyulladásos folyamatok kiváltó okát kezeli, hanem a gyulladásos tüneteket próbálja mérsékelni (ilyenek például az antihisztaminok).

Ma viszont már az allergiás reakciók hátterében álló immunfolyamatok befolyásolása is lehetővé vált a bőr-, illetve a nyelvalatti immunterápiáknak köszönhetően (Subcutaneous/Sublingual Immunotherapy Treatment; SCIT/SLIT), amely ráadásul gyógyszermentes eljárás, hiszen magát az allergént alkalmazzuk hígított formában.

Mindkét módszer azon alapul, hogy az immunrendszert megpróbáljuk hozzászoktatni a problémát okozó allergénhez (deszenzitizálás), az előbbi esetben a bőr alá adott injekcióval, az utóbbi esetben pedig a nyelv alá adott cseppekkel vagy tablettával.

A módszerek alkalmazásához pontos diagnózisra (a tüneteket kiváltó allergén ismeretére) van szükség, amelyet Prick-teszttel, laborvizsgálattal vagy molekuláris allergiateszttel állíthatunk fel. Molekuláris allergiateszt az allergén fehérje pontos meghatározása érdekében (ha ez a korábbi tesztekből nem derült ki), hiszen az allergénspecifikus immunterápia csak akkor lesz sikeres, ha a megfelelő allergén fehérjét célozzuk.

A kezelni kívánt allergén hígított kivonatát hosszú időn át folyamatosan, növekvő töménységben adagoljuk, amelynek eredményeként 3-5 év elteltével tünetmentessé tehető a páciensek egy jelentős része.

A kétféle immunterápiás módszernek előnyei és hátrányai is egyaránt vannak:

  • az injekciós kezelésnél nincs szükség napi gyógyszerbevételre, csak havi 1 injekcióra (ez egyaránt alkalmazható például poratka-, parlagfű- vagy pázsitfű-allergia esetén),
  • a cseppek/tabletta esetén pedig nincs szükség szúrásra, ellenben folyamatosan napi vagy heti háromszori gyakorisággal kell szedni a gyógyszert.