A BRAF mutáció és vizsgálata

Ajánlott melanoma esetében

Hogyan változtatja meg a BRAF mutáció a sejtek jelátviteli folyamatait?

A BRAF – amely egy gén és az általa termelt fehérje neve is egyben – a KRAS-hoz hasonlóan szintén egy protoonkogén, amely ha bizonyos mutációk miatt onkogénné válik, a kóros BRAF fehérjét kezdi el termelni. A BRAF fehérje a sejtek jelátviteli folyamataiban játszik szerepet, többek között a sejtnövekedés szabályozásában. A kóros BRAF fehérjéről 2002-ben sikerült kimutatni, hogy szerepet játszik bizonyos daganattípusok kialakulásában.

A BRAF gén különféle – az élet során szerzett, vagyis nem öröklődő – mutációi onkogénné, vagyis a rák kialakulásában oki szerepet játszó génné tehetik a gént. A BRAF V600E jelű mutációját – több más ráktípus mellett – a melanoma, vagyis a melanocitákból kiinduló rosszindulatú, festékes anyajegydaganatok kialakulásával hozták összefüggésbe.

Ha a BRAF gén – az élet során kialakult mutációi miatt – onkogénné vált, az addig egészséges sejt jelátviteli folyamaiban kóros változások indulhatnak meg. A melanoma kialakulását, növekedését és osztódását elősegítő változások a BRAF fehérjétől a sejtmaghoz vezető úgynevezett jelátviteli út több molekuláját is érinthetik. Jellemző ezen molekulákra, hogy működésük – különféle sejten belüli mechanizmusokon keresztül – elősegíti a tumornövekedést vagy a daganatsejtek túlélését. A BRAF ezen kívül a daganatot oxigénnel és tápanyagokkal ellátó erek folyamatos képződését is elősegíti. A mutáns BRAF génből képződő kóros fehérje tehát igen összetett szerepet játszik a sejt különféle jelátviteli útjainak aktiválásában, amelyeken keresztül a „Növekedj és osztódj!” parancs, illetve a daganat túlélését segítő utasítások elérhetik a sejtmagot.

Hogyan hatnak a BRAF mutációra ható célzott gyógyszerek?

A BRAF mutációinak előfordulása a rosszindulatú melanomákban   viszonylag gyakori. A célzott daganatellenes kezelések helyzete ezen a területen igen pozitívnak nevezhető, hiszen már elérhető olyan célzottan ható gyógyszer, amellyel – a szakma egyhangú véleménye szerint – „új korszak kezdődhet meg a melanoma kezelésében.”

A BRAF-gátló gyógyszer a mutáns BRAF gén fehérjetermékének működését gátolja. Ezzel – szerencsés esetben – megállítható a melanomasejtek további osztódása, a daganat növekedése, illetve a tumor közeli vagy távolabbi szervekre történő áttétképződése.

A célzott daganatellenes kezelés alkalmazhatósága – az egyéb ráktípusokban adható célzott kezelésekhez hasonlóan – itt is annak a függvénye, hogy a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok során sikerül-e beazonosítani a BRAF gén megfelelő mutációját. Ha igen, akkor a betegnél jó eséllyel hatékony lesz a célzott daganatellenes kezelés, ha viszont nincs jelen ez a mutáció, akkor nem érdemes célzott terápiával próbálkozni.

Mennyire hatékonyak a BRAF mutációra ható célzott gyógyszerek?

A melanoma kezelésére már hazánkban is elérhető BRAF-gátló célpontja a meghibásodott BRAF gén. Az egyik nemzetközi vizsgálat eredményei szerint – amelyben korábban egyáltalán nem kezelt betegek vettek részt – a BRAF-gátló gyógyszer 63 százalékkal csökkentette a betegek halálozási valószínűségét azokhoz képest, akik nem kapták ezt a hatóanyagot. Ez a javulás annyira jónak tekinthető, hogy a vizsgálat 3. hónapjában a kontrollcsoport tagjainak (akiket hagyományos kemoterápiával kezeltek) felajánlották, hogy ők is átválthatnak célzott kezelésre. A szakemberek az utóbbi 30 év legnagyobb áttörésének, a betegség elleni harc fordulópontjának nevezték az eredményt.

Melanomában emellett egy másik, úgynevezett immunterápiás készítményt is törzskönyveztek. A kezelésben ilyenkor egy olyan antitestet alkalmaztak, amely serkenti az immunrendszert. Az immunterápia hatékonyságát vizsgáló tanulmányok szintén azt jelezték, hogy a gyógyszer hatására javul az áttétes melanomás betegek túlélési esélye.

Ez a fajta terápia nem a hagyományos értelemben vett célzott kezelés, hiszen itt nem egy mutáns gén fehérjeterméke a gyógyszercélpont, hanem az immunrendszer. Ennél a kezelésnél nem végeznek molekuláris diagnosztikai vizsgálatot sem, hiszen nincs szükség egy bizonyos fajta mutáció azonosítására a kezelés alkalmazhatóságnak megállapítására. Az immunterápiás készítmény – amelyet hazánkban sajnos még nem fogadott be az OEP – azok számára nyújthat megoldást (a megfelelő klinikai vizsgálatban történő részvétel során), akiknél a molekuláris diagnosztikai vizsgálat eredménye kizárja a BRAF-gátló kezelés alkalmazását.

Elérhető-e a BRAF mutációra ható célzott kezeléssel a teljes gyógyulás? Ha nem, akkor miért hatékonyabb a célzott kezelés a hagyományos kemoterápiához képest?

Ha a BRAF génben sikerül kimutatni a V600E jelű mutációt – ez az esetek 40-60%-ában van így – akkor akár anélkül is igen hatékonynak bizonyulhat a BRAF-gátló kezelés, hogy a beteget műteni kellene. A rákos melanociták műtéti eltávolítására is sor kerülhet természetesen, a melanománál azonban éppen az áttétképződés jelenti a legfőbb problémát, igen agresszív és terjedésre hajlamos ráktípusról lévén szó. Ennek megakadályozásában pedig nagyon sokat segíthet a célzott terápia, sokkal többet, mint a korábbi interferonos vagy kemoterápiás kezelések.

Hányféle célzott szer érhető el a BRAF mutációra?

Azon betegek kezelésére, akik hordozzák a BRAF gén V600E jelű mutációját, Magyarországon egyféle célzott daganatellenes gyógyszer érhető el.

Mennyibe kerül a BRAF V600E jelű mutációjának kimutatása?

A vizsgálat díja 50 000 Forint.

Mennyi idő alatt van meg az eredmény?

Centrumunk vállalja, hogy a molekuláris diagnosztikai vizsgálatot a minta beérkezését követő 4-6 munkanapon belül elvégzi és kiértékeli.