Fájdalomcsökkentés és izomlazítás a trigger és tender pontok terápiájával

Sokat ül a számítógépe előtt és keveset mozog? Fáj a háta, a nyaka, feszültek az izmai és bármit is tesz, nem tud megszabadulni ezektől a fájdalmaktól? Csodát mi sem ígérhetünk, azt azonban igen, hogy ha a rendszeres mozgást és a helyes táplálkozást valóban beépíti a mindennapjaiba, emellett hozzánk is ellátogat, akkor garantáltan csökkenni fognak az eddigi, elmulaszthatatlannak vélt fájdalmai, és kevésbé fogja feszültnek, stresszesnek érezni magát.

Tisztelt Érdeklődő! Tájékoztatjuk, hogy klinikánk fájdalom ambulanciás rendelése jelenleg szünetel. Megértését köszönjük!

Mik azok a trigger és tender pontok?

A trigger és a tender pontok fájdalmas izom- vagy kötőszöveti területek, amelyek leginkább egy csomó alakjára hasonlítanak. A trigger szó jelentése magyarul „ravasz”: a trigger pont egy olyan terület (izom- vagy kötőszöveti „csomó”), ahonnan a fájdalom – nyomás hatására vagy anélkül – kisugárzik egy bizonyos irányba (mint amikor meghúzzuk egy fegyver ravaszát, és ezt követően indul be a fájdalom kialakulásának folyamata).

Egy gyakran előforduló példával szemléltetve: sokaknál a hát szélén jelentkezik az állandósult és egyre inkább zavaró fájdalom, ennek forrása azonban nem itt, hanem a testük egy másik pontján van. Ezt úgy lehet leellenőrizni, hogy ha megnyomjuk az előzőleg gondosan kitapintott trigger pontot, akkor a fájdalom a hát szélén fog igen intenzíven jelentkezni, vagyis ott, ahol egyébként, nyomás nélkül is rendszeresen fáj az érintett személynek. A tender pontok esetében a fájdalom nem sugárzik ki, hanem helyben marad, vagyis magán az adott ponton érezzük a fájdalmat (nyomás hatására vagy anélkül).

A fájdalmat kisugárzó trigger pontoknak – az előrehaladottságuktól függően – többféle típusa is létezik. A kezdetleges trigger pontok esetében még csak egy éppen kialakuló csomóról van szó, amely – nyomást követően – mindössze helyileg okoz fájdalmat. A látens trigger pontok esetében meglepődünk, hogy fáj az adott terület – hiszen ott egyébként nem szokott – és a fájdalom ekkor már nem helyben jelentkezik, hanem kisugárzik a test egy másik részére. Végül az aktív trigger pontok azok, amikor a fájdalomérzet már jól ismert, és szintén kisugározva jelentkezik, nem pedig ott, ahol az izom- vagy kötőszöveti csomó egyébként elhelyezkedik.

Hogyan alakulnak ki a trigger és tender pontok?

A trigger és tender pontok valamilyen, az adott területet érő behatás következtében alakulnak ki, elsősorban a trapézizom szélén, a tarkó-nyak-vállöv-lapocka vonalban. A behatás bármilyen trauma lehet, akár egy hirtelen fékezés is az autónkban ülve, amely miatt aztán összerándulnak az izmaink. A leggyakoribb ok azonban a számítógép előtti egész napos, viszonylag mozdulatlan ülés: izmaink ilyenkor tartósan összehúzódott állapotban maradnak, és éppen ez az, ami nem tesz jót a harántcsíkolt izmoknak.

A fokozatosan állandósuló izomfeszülés idővel az érintett izmok anyagcserezavarához vezet. Tartósan feszült állapotban az izmok nem kapnak elég oxigént, amitől áteresztőbbé válik a vért ideszállító kapillárisok fala, és egyre inkább az ízületeket károsító, savas kémhatású anyagcseretermékek kezdenek felszabadulni. A tartós izomfeszülés miatt a sejtközötti állomány ionösszetétele is megváltozik. Az izmok összehúzódásához – többek között – kálciumionokra van szükség, az elernyedésükhöz pedig magnéziumionokra. Ha az izomsejtek és a sejtközötti tér ionáramlása felborul, akkor az érintett izomterületek egy idő után egyáltalán nem tudnak majd elernyedni.

A fő probléma, hogy ha egy trigger vagy tender pont egyszer már kialakult, akkor az a jövőben tartósan rögzülhet is. Ennek az az oka, hogy az imént említett savas anyagcseretermékek egy először még csak enyhe gyulladást okoznak, amely miatt kötőszöveti átalakulások kezdenek el végbemenni. Minél tovább van jelen a gyulladás, annál inkább végbemegy majd a kötőszövetek átalakulása is. Az izmok hosszabb időn át fennálló gyulladása emellett a kálciumionok kristályos formában történő lerakódásához is vezethet. A kötőszövetek ilyenkor keménnyé válnak, aminek a kezelésére kiválóan alkalmas a trigger terápia.

Hogyan végezzük a kezelést?

A kezelést elvégezhetjük például „száraz tű technika” (angol kifejezéssel dry needling) segítségével. Ezek olyan tűk, amelyeknek a vége nem éles, hanem le van kerekítve, a bőr szöveteit így nem vágja, hanem széttolja. A tűket a trigger vagy tender pontba beszúrva az agy olyan ingerületet kap, amely blokkolja az izom összehúzódására irányuló reflexét, fokozatosan ellazítva ezzel azt. „Száraz tű” kezelés esetén átlagosan hat-tíz alkalomra van szükség a kívánt fájdalomcsillapító hatás eléréséhez, a fájdalom nagymértékű enyhülése azonban néha már egy-két alkalmat követően is tapasztalható. A száraztű kezelést általában lágylézer kezeléssel egészítjük ki, hiszen ez fokozza a kollagéntermelést, javítja a szövetek oxigénellátottságát és a sejtek szaporodását és regenerációját is gyorsítja. Lehetséges továbbá az érző idegek enyhe elektromos ingerlése a bőrön keresztül (TENS terápia), amely szintén fájdalomcsillapító és izomlazító hatású.

Egy másik lehetőség az úgynevezett GUNA terápia, amelynek során mikrotűk segítségével kis mennyiségű kollagént, illetve antioxidánsokat, vitaminokat, valamint növényi kivonatokat juttatunk a bőr alatti kötőszöveti területekre. Ez – a trigger és a tender pontok területén – szintén elősegíti az izmok és az ízületek feszülésének a feloldását, ami összességében fájdalomcsökkentő hatású. GUNA terápia esetén legalább négy kezelést kell elvégeznünk ahhoz, hogy a fájdalom csillapítása tartós és hatékony legyen. A GUNA terápiát – a száraztű kezeléshez hasonlóan – szintén lágylézer kezeléssel vagy TENS terápiával kombinálhatjuk.

Egy további, harmadik lehetőség a masszázs alkalmazása, amelynek hatására az összehúzódott izmok ellazulnak, miközben a szövetek több vért és oxigént kapnak. Mindhárom kezelés alapfeltétele, hogy képesek legyünk pontosan kitapintani a trigger és tender pontokat. A leggyakoribb eset, hogy a fájdalmas területeken a teljes izomcsoport megfeszül és kötegessé válik, ami viszonylag egyszerűen kitapintható, ahogyan a fájdalmasan feszülő, miogelotikus csomóknak nevezett, puha tapintatú, kerek izomcsomók is. A fájdalmas izmok néha halk, recsegő hangot adnak, amiből már tudjuk, hogy az adott ponton kálciumlerakódás is képződött.

Fájdalomterápia konzultáció és felmérés
Az Istenhegyi Géndiagnosztika Klinika fájdalomambulanciáján minden kezelést megelőz egy konzultáció ill. állapotfelmérés, melynek során szakorvosunk megállapítja, hogy az Ön fájdalmára melyik kezelés-kombináció a leghatásosabb. Csak abban az esetben javaslunk Önnek kezelés sorozatot, ha attól érdemi életminőség-javulás várható. Előzetes konzultációnkra bejelentkezés, időpontegyeztetés telefonon lehetséges. Kapcsolat»