Kardiológia

Kardiológia

Magyarországon – Európa nagy részéhez hasonlóan – a szívbetegségek jelentik a vezető halálokot: gyakorlatilag minden második ember valamilyen szív- és érrendszeri betegség miatt hal meg. Mit tehet Ön, ha biztonsággal el szeretné kerülni, hogy idővel súlyos szívproblémái legyenek? A minél egészségesebb életmódon kívül a megelőzés másik fontos eszköze, ha bármilyen, kezdetben még nem túl komoly, de már érzékelhető keringési és szívpanasz esetén kardiológus szakemberhez fordulunk, és alaposan kivizsgáltatjuk magunkat.

Mikor forduljunk kardiológushoz?

Feltétlenül érdemes felkeresnünk egy kardiológiai szakrendelést, ha egyenes ági rokonaink között nemcsak idősen, hanem már fiatal korban jelentkezett a szívbetegségek valamely típusa. Akkor is érdemes szakemberhez fordulnunk, ha rendszeresen visszatérő mellkasi fájdalmaink vannak, többször is elszédültünk az utóbbi időben, esetleg gyakorivá vált a légszomj érzése. A boka és a lábszár duzzadása ugyancsak szívproblémákat jelezhet, ahogyan a szívverés visszatérő szabálytalanságai (felgyorsult szívdobogás, soron kívüli és kimaradó szívverések) is. A túlsúly, az évek óta tartó dohányzás és a már kialakult cukorbetegség pedig a szívbetegségek jól ismert rizikófaktorai, jelenlétük így szintén indokolttá tehet egy alaposabb kardiológiai kivizsgálást.

Mi történik az első konzultációs alkalmon?

Klinikánk kardiológus szakorvosai elsőként áttekintik az Ön kórelőzményét, személyes elmondása és a konzultációra magával hozott korábbi leletei alapján (abban az esetben, ha már korábban is volt valamilyen szívproblémája). Részletesen kikérdezzük Önt arról, hogy panaszai milyen körülmények között jelentkeznek (például: nyugalmi állapotban is rendszeresen felbukkannak-e a tünetei vagy csak fizikai megterhelés hatására?). Tájékozódni fogunk arról is, hogy van-e a családjában olyan szívpanasz, ami halmozódást mutat, így akár örökletes jellegű probléma is lehet.

Milyen vizsgálatokat végzünk a kardiológiai szakrendelés keretében?

Általános fizikális vizsgálat

Miután Ön elmondta legjellemzőbb tüneteit, kórelőzményét és a családjára jellemző szívproblémákat, egy általános fizikális vizsgálatra is sor kerül. Ennek része egy egyszerű vérnyomásmérés, a testsúly és a testmagasság meghatározása, valamint a szívhang meghallgatása fonendoszkóppal.

EKG vizsgálat

Az első szakorvosi vizsgálat során végezzük el az elektrokardiográfiás vizsgálatot (EKG). Ezzel a szív elektromos működéséről nyerhető információ: a gép által rajzolt görbéről (elektrokardiogram) leolvasható, hogy a vizsgálat időpontjában fennállnak-e Önnél gyors lefolyású, heveny vérellátási zavarok. Ha igen, az utalhat például egy korábban bekövetkezett szívinfarktusra vagy koszorúérgörcsre (orvosi szóval angina pectoris) is. Az EKG közvetetten a szívritmuszavarok jelenlétéről és a szívkamrákat érő terhelésről is tájékoztatást ad.

Terheléses EKG vizsgálat

Az érelmeszesedés miatt kialakuló koszorúér-betegségek esetén a nyugalmi EKG diagnosztikai értéke csekély. Egyes esetekben a már lezajlott, hátsófali szívinfarktus is rejtve maradhat. A nyugalmi EKG vizsgálat ezen hiányosságai a terheléses EKG vizsgálattal küszöbölhetőek ki, amelyet egy második szakorvosi vizsgálat keretében végzünk el. Önnél ekkor közepesen erős fizikai terhelés közben rögzítjük a szív elektromos jeleit, miközben vérnyomásának változásait is megmérjük. Amennyiben szűkület van jelen valamelyik koszorúérben, a terhelés egy bizonyos szintjénél már nem tud annyi vér átfolyni, amennyi elegendő lenne a szívizomzatnak. Ennek hatására a szív elektromos jelei is megváltoznak, a terheléses EKG-görbe normálistól való eltéréseiből pedig már jó eséllyel felállítható a koszorúér-betegség diagnózisa.

Önnek sem a sima, sem pedig a terheléses EKG vizsgálat előtt nem szükséges különleges előkészületeket tennie. A sima EKG esetében érdemes tudnia, hogy a vizsgálatot megelőző fizikai terhelés (például ha gyalog ment fel egy lépcsőn) hatással van a görbe alakjára, az elektródák felhelyezése előtt így érdemes pár percet pihennie. A terheléses EKG-ra sportos, laza öltözet és kényelmes cipő javasolt, a vizsgálat előtt pedig ne egyen túl sokat. Mindkét fajta EKG vizsgálat előtt tájékoztassa róla klinikánk orvosát, hogy milyen gyógyszereket szed!

Szívultrahang-vizsgálat

A szívultrahang-vizsgálat – a sima EKG-hez hasonlóan – az első szakorvosi vizsgálat részeként kerül elvégzésre. A szívultrahang – vagy orvosi szóval echokardiográfia – során mozgóképet állítunk elő az Ön szívéről, így jól láthatóvá válnak a szívüregekben zajló véráramlási folyamatok, a szívbillentyűk és a szívüregeket határoló falak mozgásai, valamint a szívburok. A vizsgálattal egyaránt kimutathatóak az infarktust követő falmozgási zavarok, a kisebb vagy nagyobb hegesedések, a szívbillentyűk kóros elváltozásai, vagy éppen a szívüregek közti, nem a megfelelő irányban zajló véráramlások. Láthatóvá válik továbbá a szívburokban felgyűlt folyadék, valamint azok a vérrögök is, amelyek a szív üregeiben alakultak ki.

A vizsgálatot megelőzően Önnek nincs szüksége semmilyen előkészületre. Az viszont előfordulhat, hogy a vizsgálatot másodszor is el kell végeznünk: erre akkor kerülhet sor, ha szív- illetve keringési panaszának okára további vizsgálataink során sem tudunk fényt deríteni.

Ambuláns vérnyomás-monitorozás

Az első vagy második szakorvosi vizsgálatot követően egy további, 24 órán át tartó, de a járóbeteg-ellátás keretei között végezhető vizsgálatra is szükség lehet. Az ambuláns vérnyomás-monitorozás (ABPM) gyakran rendkívül fontos információkat ad, a szívpanaszok meglehetősen nagy hányada mögött ugyanis a nem megfelelően kezelt magasvérnyomás áll. Ilyen panaszok a szapora szívdobogás és a szívdobbanások időnkénti kimaradása, de akár a gyakori fulladások hátterében is a magasvérnyomás-betegség állhat. Az ambuláns vérnyomás-monitorozással nemcsak egy-egy időpillanatról kapunk adatokat, hanem egy teljes nap vérnyomásadatai és pulzusszámai kerülnek a birtokunkba: ez nagyjából 70-80 mérési adatot jelent, és ebből már a vérnyomásra vonatkozó sokkal pontosabb diagnózis is felállítható, mint amire az addigi, egy-egy alkalommal mért vérnyomásadatok alapján képesek lennénk. Az Ön vérnyomása ezek után már megfelelően beállítható az erre legalkalmasabb gyógyszer kiválasztásával, ez pedig segít elkerülni a magasvérnyomás későbbi szövődményeit, például a szívelégtelenséget, a szívritmuszavarokat, az infarktust, vagy épp a szervezet legnagyobb verőerének, az aorta billentyűjének az elmeszesedését. Az ambuláns vérnyomás-monitorozással – a pulzusszám adatok alapján – a már meglévő szívritmuszavarok is felismerhetőek.

A vizsgálat elvégzése egy vérnyomásmérő mandzsettával történik, amelyet az Ön karjára, közvetlenül a bőrfelülettel érintkezve helyezünk el. Erre a vizsgálatra emiatt rövid ujjú ingben vagy bő ujjal rendelkező hosszú ujjú ingben érdemes érkeznie, hogy a vérnyomásmérő mandzsettát megfelelően tudjuk rögzíteni a karján. A mérés 24 órája alatt – az alvás idejének kivételével – Önt egy eseménynapló vezetésére is megkérjük, amelyben rögzíti, hogy mikor milyen tevékenységeket végzett a nap folyamán, érte-e valamilyen stresszhatás, és előfordult-e bármilyen panasza.