Klimax ambulancia

A természetes menopauza átlagosan 50 éves kor körül alakul ki, ám a genetikai hajlam, valamilyen betegség vagy bizonyos orvosi eljárások hatására időnként az is előfordulhat, hogy már 40 éves kor körül vagy azt megelőzően bekövetkezik. Klinikánk Klimax Ambulanciáját azért hoztuk létre, hogy a nőgyógyászok szakmai ajánlásai által megalapozott segítséget nyújtsunk Önnek az utolsó menstruáció utáni időszakban, amennyiben enyhébb vagy súlyosabb tünetei jelentkeznek.

Nincs két egyforma nő, így az sem általánosítható, hogy egy hölgynél pontosan mely életkorban köszöntenek be a menopauza tünetei és ezek mennyire lesznek súlyosak. Az utolsó menstruáció elmaradását követően rövidebb vagy hosszabb idő elteltével szervezetünktől függően eltérő tünetek jelentkezhetnek, és ezek súlyossága szabja meg, hogy szükség lesz-e hormonpótló gyógyszeres kezelésre, vagy egy egyszerű életmódváltás is elegendő ahhoz, hogy életminőségünk ne romoljon számottevően a korábbi évekhez képest.

Klimax ambulanciánkon olyan szakemberek dolgoznak, akik egy általános konzultációt és az ezt követő laborvizsgálatok eredményeinek kiértékelését követően meg tudják ítélni, hogy szükséges-e Önnél hormonpótló kezelés, vagy több mozgással, illetve a fitoösztrogénekben gazdag étrenddel is elérhető, hogy a mindennapok a korábbi, szokott mederben folyjanak tovább.

Általános tájékozódás gyanánt javasoljuk, hogy tekintse meg a Lifestyle magazin által klinikánkon forgatott videóriportot!

Menopauza és változókor

Bár a két fogalmat általában egymás szinonimájaként szokás használni, nem teljesen ugyanazt értjük alatta.

A Magyar Menopauza Társaság definíciói szerint:

  • Menopauza alatt az első kimaradó havivérzést, illetve praktikus megfontolások alapján annak az utolsó havivérzésnek az időpontját értjük, amelyet egy éven belül újabb már nem követ. A menopauza tehát inkább egy időpont, és nem egy hosszabb időtartam. A menopauza előtti néhány évben – hazánkban körülbelül 45 éves kortól – már jellegzetes hormonális és egyéb változások jelentkezhetnek: ezt az időszakot premenopauzának, míg a menopauza utáni éveket posztmenopauzának nevezzük.
  • Változókornak vagy más szóval klimaktériumnak (a görög eredetű klimax szó kritikus időszakot jelent) nevezzük azt a rövidebb-hosszabb, egyénenként változó időtartamú, de általában évekig tartó átmeneti időszakot, amit a petefészek tüszőhormon, más néven az ösztrogén termelődésének csökkenése jellemez. A Nemzetközi Nőgyógyászati és Szülészeti Társaság (FIGO) általánosan elfogadott definíciója szerint a klimaktérium időszaka 45 éves kortól 60 éves korig tart.

Milyen tünetek jellemzik a menopauzát?

A menopauza tüneteit – amelyet összefoglaló néven menopauza tünetegyüttesnek neveznek a szakemberek – az ösztrogén termelődésének csökkenése váltja ki. A tüneteket – megjelenésük ideje és fennállásuk időtartama alapján – három fő csoportba soroljuk:

Korai tünetek: A hormonális változást jelző vérzészavarok mellett hőhullám, éjszakai izzadás, keringési labilitás, szapora szívdobogásérzés, memóriazavar, valamint a nemi vágy csökkenése jelentkezhet. Mozgásszervi panaszként a kisízületek fájdalma vagy duzzanata is megjelenhet.

Középtávú, tartós tünetek: Ezek többnyire csak a menstruáció végleges elmaradását követően lépnek fel: az ösztrogénhiány következtében a hüvely és húgycső fala szárazzá, sérülékennyé és a különböző fertőzésekkel szemben kevéssé ellenállóvá válik, ezért gyakori az égető, viszkető érzés a hüvelyben és a szexuális élet során érzett fájdalom. Az ösztrogénhiány az oka a menopauza után gyakorivá váló vizelettartási elégtelenség (inkontinencia) okozta panaszok többségének is. Egy további jellemző tünet, hogy a kötőszöveti rendszer változása miatt a bőr, a haj száraz, a körmök töredezettebbé válnak. Az anyagcsere megváltozásával párhuzamosan súlygyarapodás is felléphet.

Késői szövődmények: A tünetek harmadik csoportját azok a megbetegedések jelentik, amelyek nem azonnal, hanem csak évek múltán alakulnak ki. Ide tartoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések és a csontritkulás, amelyek kockázata az időben elvégzett szűrővizsgálatokkal és a megfelelő kezelésekkel csökkenthető.

Milyen vizsgálatokat végzünk el Önnél az általános konzultációt követően?

Amennyiben Ön felkeres minket, elsőként egy konzultációra fogunk sort keríteni, amely a tünetek részletes átbeszélésén kívül az Önnél és a családban korábban előforduló betegségek áttekintését is magába foglalja. Bizonyos betegségek – például emlő/petefészek-daganat vagy trombózis – korábbi jelenléte már eleve kizárja a hormonpótló kezelés adását, hiszen a hormonkészítmények – kis mértékben ugyan – de növelik a két említett betegség kialakulásának kockázatát.

Ha a menopauzára jellemző tünetek közül csak néhány jelenik meg és ezek is csak enyhe formában, akkor vélhetően nem lesz szüksége hormonpótló kezelésre. Ennek szükségességét – akár a később kialakuló tünetek megelőzése érdekében – a laborvizsgálatok – vér- és vizeletvizsgálat, májfunkció- és hormonszint-vizsgálat – eredményei segítenek meghatározni.

Ultrahangvizsgálatra – emlő- és kismedencei vizsgálat, ami a méh nyálkahártya-vastagságának mérését is magába foglalja – szintén sort kerítünk, elvégzünk továbbá egy általános nőgyógyászati vizsgálatot és egy mammográfiás emlődaganat-szűrést is.

Mindezeken kívül szükség van a csontritkulás várható kockázatát meghatározó szűrővizsgálatra, ugyanis ha ez a kockázat magas, akkor megelőző jelleggel ajánlott lesz a hormonterápia, amennyiben kórelőzményében nem volt jelen trombózis, vagy emlő/petefészek-daganat.

Hormonpótló kezelés vagy egyszerű életmódváltás?

Ezt a kérdést – a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a csontritkulás várható kockázatai mellett – a fennálló tünetek súlyossága dönti el.

  • A rendszeres mozgás már önmagában is sokat segíthet a szív és az érrendszer egészségének megóvásában, emellett a csontok leépülését is gátolja. A sportolástól a hangulatunk is javul, ami csökkentheti a menopauzával együtt járó hangulatingadozás mértékét és javíthat az általános lehangoltság érzésén. A dohányzás elhagyása mindenképpen javasolt, mert változókorban a dohányzás a szív- és érrendszeri betegségek egyik legfontosabb kockázati tényezője.
  • Ha több tünet is jelen van egyszerre, ezek azonban nem kifejezetten súlyosak, akkor javasolható lehet a fitoösztrogénekben, flavonoidokban dús étrend, mint a szója, a zöld- és komlótea, a kékszőlő, a földimogyoró, a lenmag, a földieper, az áfonya és a hüvelyes zöldségek. A húsok közül a vörös húsok kevésbé, a fehér húsok (baromfi, valamint hetente kétszer hal) sokkal inkább ajánlhatók.
  • Ha tünetei súlyosabbak, és ezeket rendszeres mozgással és étrendi változtatásokkal sem sikerül kellő mértékben enyhíteni, akkor nagy valószínűséggel hormonpótló kezelést fogunk Önnek javasolni, amennyiben még nem múlt el 60 esztendős.

Hormonpótló kezelés: előnyök és kockázatok

Menopauzális hormonterápia alatt a progesztogénnel kiegészített ösztrogénkészítmények alkalmazását értjük: az ösztrogénre a tünetek súlyosságának mérséklése, a progesztogénekre pedig a méhnyálkahártya hiperplázia és daganatok elleni védelme céljából van szükség.

A hormonpótló terápia alkalmazása – az Ön igényeinek megfelelően – egyaránt lehetséges tabletták, hüvelyi krémek, tapaszok, valamint a méhen belül levonorgesztrelt elválasztó rendszerek formájában is.

Meg kell említeni a hormonterápia enyhe kockázatait is, elsősorban az emlődaganatokkal kapcsolatban: a Women’s Health Initiative kutatása – amely az eddigi legnagyobb volt ebben a témában – azt mutatta ki, hogy 10 000 hormonnal kezelt nőből 7-8-cal több nőnél alakul ki emlődaganat, mint ugyanennyi nem kezelt hölgynél. A Magyar Menopauza Társaság állásfoglalása szerint hormonterápiára leginkább a viszonylag fiatal, 60 év alatti menopauza tünetegyüttesben szenvedő nőnek van szüksége, akiknél a hormonkezelés előnyei messze felülmúlják a kockázatokat.

Az állásfoglalásban további fontos információk is olvashatóak a hormonkezelésről, eszerint:

  • A hőhullámok és a menopauza szindróma többi tünetének leghatékonyabb kezelése jelenleg a menopauzális hormonterápia;
  • A hormonkezelés csökkenti a szívkoszorúér-betegségek kockázatát és a halálozást a 60 évnél fiatalabbakban, illetve az utolsó menstruációt követő tíz éven belül elkezdve;
  • A kezelést a tünetek jelentkezésekor javasolt megkezdeni, és azok megszűnéséig folytatni a lehető legkisebb dózisban, egyénre szabott módon, a páciens igényeinek, elvárásainak, kívánságainak megfelelően. Javasolt a kezelés eredményeinek évenként történő újraértékelése.

Intimlézeres kezelések

Az utóbbi évek legújabb lehetősége a menopauzával is összefüggő tünetek – inkontinencia és hüvelyszárazság – kezelésére a hüvelyi lézeres hőkezelés, amelynek lényege, hogy megnöveli a hüvelyfalban lévő kollagénszövet mennyiségét, ezáltal pedig a hüvely rugalmasságát és elaszticitását. A lézeres kezelés csökkenti továbbá a hüvelyi szárazságot, a fájdalmas közösülést és javítja az inkontinenciát. Altatást vagy érzéstelenítést nem igényel, lényeges mellékhatása nincs.