Bőrnövedékek eltávolítása lézerrel

Lézeres és radiokauteres bőrnövedék eltávolítás

A zavaró szemölcsök vagy fibrómák eltávolítása egyaránt történhet lézerrel vagy radiokauterrel is. Minden esetben a bőrnövedék típusától függően döntjük el, hogy melyik módszert érdemes alkalmazni.

A bőrnövedékek – fibrómák, szemölcsök – leégetése könnyen kivitelezhető és a vágással járó műtéti eltávolításnál sokszor szebb eredményt adhat. Ez a módszer akkor jön szóba, ha az eltávolításhoz egyáltalán nincs szükség vágásra, például mert a növedéktípus a bőr felsőbb rétegeiből indul ki. Épp ilyenek a nyak területén gyakran nagy számban megjelenő fibrómák, illetve a bőrsíkból kiálló és mindenbe könnyen beleakadó kisebb bőrnövedékek. Ezekben az esetekben egyaránt szóba jöhet a lézeres vagy a radiokauterrel történő eltávolítás is.

Más esetekben a műtéti eltávolítás javasolt, amennyiben az adott bőrnövedéket nem szakszerű vagy egyáltalán nem is lehet lézerrel vagy radiokauterrel elpárologtatni.

Hogyan zajlik a bőrnövedékek leégetése?

A bőrnövedékek lézeres eltávolításakor a hirtelen és rövid időre kialakuló hőhatás távolítja el az esztétikailag zavaró növedéktípusokat. Melanoma központunkban 10,6 µm (mikrométer) hullámhosszúságon üzemelő széndioxid-lézert alkalmazunk: a lézer sugarait a bőrfelszín víztartalma nyeli el, hirtelen felmelegítve és ezzel elpárologtatva az apróbb, de akár nagyszámú növedéktípusokat.

A radiokauter esetében egy már korábban is létező, mára továbbfejlesztett, rádiófrekvenciás árammal működő eljárásról van szó. Az eszköz mikrokisüléseket hoz létre a bőrön, a kialakuló hőhullám pedig elpárologtatja az eltávolítani kívánt bőrkinövést. A kezelés végeredménye nagyon hasonló ahhoz, mint ami a lézeres beavatkozással is elérhető.

Milyen gyorsan zajlik az érintett bőrfelületek gyógyulása?

Az érintett bőrfelületek gyógyulási sebessége nagyban függ attól, hogy melyik testtájékon került sor a beavatkozásra. Szintén nagyok lehetnek az egyéni különbségek, hiszen van, akinek gyorsabban, s van, akinek lassabban gyógyul a bőre. A műtéti eltávolításokat követően általában egy-két hét szokott eltelni a varratszedésig.

A leégetéses eljárásoknál viszonylag széles skálán mozog a gyógyulás időtartama, és ez akár egyetlen páciensen belül is változhat az érintett testtájéktól függően. Előfordulhat, hogy egy adott bőrfelszínen mindenféle nyom nélkül, gyorsan begyógyul a seb, máshol azonban maradhat egy enyhe pigmenteltéréses vagy foltszerű nyoma a beavatkozásnak. Néha hegesedési zavar is előfordulhat, ezek az esetek azonban viszonylag ritkák.

Van-e szükség utókezelésre?

A lézeres és a radiokauteres eltávolításoknál nincsenek varratok, itt mindössze egy síkban történő sebgyógyulás zajlik. Ennek köszönhetően ilyenkor az utókezelés is egyszerű: a váladékozó sebfelszínre érdemes sebtapaszt tenni, hogy ne ragadjon bele se a ruhánk, se a pizsamánk.

Ha a kezelés során horzsolásos sebfelszínre emlékeztető hámsérülés jött létre, akkor hámosító hatású kenőcs használata is ajánlott. Ha ennél enyhébb mellékhatásként csak egy sima bőrpír jelentkezett a bőrön, akkor az is bőven elegendő, ha Ön a kezelést követően egy darabig tartózkodik a bőrfelszínt terhelő külső behatásoktól, például a szaunától, a szoláriumtól és a napozástól.

A bőrfelületek napnak való kitettségének csökkentése érdekében érdemesebb ezeket a beavatkozásokat ősszel, illetve télen, vagy még a kora tavaszi hónapokban elvégeztetni. Így nem kell lemondanunk sem a vízparti napozásról, sem a szabadban történő egyéb, fedetlen bőrfelszínnel történő tartózkodásról.