Onkohematológiai limfóma tanácsadás – Dr. Rosta András

Miben tudunk segíteni, ha Önnél limfóma gyanúja áll fenn?

A szervezetünkben zajló gyulladásos folyamatok következményeként időnként előfordul, hogy testünk valamely pontján olyan nyirokcsomó jelenik meg, amely korábban nem volt ott. Ezekre általában az a jellemző, hogy a gyulladás elmúltával hamar eltűnnek: ilyenkor nem áll fenn a limfóma egyéb daganat gyanúja, és nem szükséges diagnosztikai vizsgálatot végeztetni.

Limfóma gyanú jellemzően olyan esetekben áll fenn, ha a minden előzmény – például más betegség jelenléte – nélkül, hirtelen kialakult fájdalmatlan nyirokcsomó tartósan is jelen marad, és hetek, illetve hónapok múltán sem tűnik el. Ezek a nyirokcsomók általában jól tapinthatóak és jellemzően nem okoznak fájdalmat.

Az előzmény nélkül megjelent nyirokcsomó(k) mérete nőhet is. Lassú növekedésű (indolens) limfómák esetén hónapokig, évekig is eltarthat ez a folyamat, sőt spontán csökkenhet is a nyirokcsomók mérete (mindenféle egyéb tünet nélkül). A gyors növekedésű (agresszív vagy nagyon agresszív) típusoknál viszont akár néhány hét alatt is nagyra nőhetnek a nyirokcsomók, gyors állapotromlással.

Figyelem!

Mindenképpen indokolt az orvosi és diagnosztikai vizsgálat, ha egy vagy több nyirokcsomó minden előzmény nélkül bukkan fel, és hosszabb időn – egy hónapon belül – sem múlik el, illetve ha növekszik.

Ha Ön ebben az esetben keres fel minket, akkor a következőkben tudunk segíteni:

  • Szakorvosunk megvizsgálja Önt, a megnagyobbodott nyirokcsomókat megtapintja;
  • Ha úgy ítéli meg, hogy a nyirokcsomó semmilyen módon nem utal a limfóma gyanújára (például ha a jelenléte egyértelműen összefüggésbe hozható valamilyen más betegséggel, esetleg egy már korábban is meglévő nyirokcsomóról van szó, amely nem mutat méretnövekedést), akkor általában nem javaslunk azonnali nyirokcsomó-eltávolítást vagy szövettani mintavételt, csak egy későbbi időpontban megismételt kontrollvizsgálatot (amennyiben erre valóban szükség van);

Ha viszont valóban felmerül limfóma vagy egyéb daganat lehetőség, akkor szakorvosunk javaslatot tesz a nyirokcsomóból történő szövettani mintavételre, vagy a teljes nyirokcsomó sebészeti úton történő eltávolítására. Erre azért van feltétlenül szükség, hogy egyértelműen, 100%-os biztonsággal kizárható vagy igazolható legyen a limfóma vagy egyéb daganatos betegség.

A szövettani mintavétel sok esetben elvégezhető CT-vel vagy ultrahanggal vezérelt vastagtű-biopsziával (úgynevezett core biopszia). Sok esetben a vastagtű biopsziával vett szövettani minta is elegendő a limfóma diagnózisának felállításához (vagy a betegség gyanújának kizárásához).

A patológusok – a kivett nyirokcsomó szövettani vizsgálatát elvégző szakemberek – számára azonban néha előnyösebb, ha sebészeti úton a teljes nyirokcsomót sikerül kivenni a szervezetből (például a hónaljból). Ilyenkor ugyanis az egész nyirokcsomó felépítése egyszerűen áttekinthető, ami nagyban elősegítheti a pontos diagnózis minél gyorsabb felállítását, így előfordulhat, hogy a core biopszia elvégzése után javasoljuk a nyirokcsomó sebészi eltávolítását (ha a patológus ezt igényli).

Lehetséges olyan eset is, amikor a gyanús nyirokcsomó a szervezet nehezebben hozzáférhető helyén van (például a hasban). Ilyenkor komolyabb műtéti beavatkozás is szükségessé válhat, aminek az elvégzésére szakorvosunk szintén javaslatot tesz. Ilyen esetben általában első lépésben megkísérelhető a képalkotó által vezérelt vastagtű biopszia. A szövettani vizsgálat 8-10 napot vesz igénybe.

Ha a szövettan eredménye igazolja a limfóma gyanúját, akkor el kell végezni az úgynevezett staging vizsgálatokat, amelyekkel meghatározható, hogy mennyire kiterjedt a betegség (a stage magyarul stádiumot jelent, amit római számokkal, I-estől IV-esig terjedő beosztással jelölnek). A staging vizsgálatok képalkotó módszerekkel (CT vagy PET/CT) történnek. A mérsékelt malignitású – kevésbé rosszindulatú – limfómák esetében a legtöbbször CT-vel történik a képalkotó vizsgálat (nyaki, mellkasi, hasi CT), míg az agresszív limfómáknál (például diffúz nagy B-sejtes limfóma, köpenysejtes limfóma) jellemzően PET/CT-t használnak a szakemberek (pozitron emissziós tomográfiával kombinált CT-vizsgálat)

A tanácsadást vezető szakorvosunk arra is javaslatot tesz, hogy a kettő közül melyik képalkotó módszerrel érdemes elvégezni a staging vizsgálatot. Fontos, hogy a kezeléseket követően ismét el kell végezni ezeket a vizsgálatokat. Teljes gyógyulásról, szakszóval komplett remisszióról – Hodgkin és agresszív limfómák esetében – csak abban az esetben beszélhetünk, ha a terápia lezárását követő PET/CT negatív lett. A kiterjedés meghatározásakor az esetek zömében csontvelő vizsgálatra is szükség van, melyet a kezelést végző onkohematológiai centrum szakemberei végeznek el, az eredményt pedig hematopatológusok értékelik.

Miben tudunk segíteni, ha Önnél frissen diagnosztizálták a limfómák valamely formáját, és még a kezelés előtt áll?

A limfómák kezelése rendkívül összetett, komplex feladat, amely kizárólag onkohematológiai centrumokban, a megfelelően képzett szakemberek szigorú felügyelete és irányítása mellett végezhető, sok esetben sugárterápiás szakember részvételével is. A kezelések következtében ugyanis többféle mellékhatás is felléphet, az onkohematológusok ezeket ismerik, tisztában vannak a nem kívánatos hatások kezelési lehetőségeivel. Azt is meg kell tudni ítélni, hogy mikor van szükség a terápia ideiglenes félbeszakítására, és egy másik gyógyszerre vagy gyógyszer-kombinációra történő átváltásra. (Ilyen eset lehet például a rezisztencia, vagyis a gyógyszerekkel szembeni ellenálló-képesség kialakulása a daganatsejtben, amikor a korábban alkalmazott kezelés egy idő után hatástalanná válik.)

Ha Ön a már pontos diagnózissal, de még a kezelés megkezdése előtt keres fel minket, akkor a következőkben tudunk segíteni:

  • Szakorvosunk részletesen tanulmányozza a korábban már felállított diagnózist;
  • Ha Ön egy másik orvostól már kapott javaslatot a választandó terápiára, akkor egy második szakvéleményt is kérhet tőlünk – törvényi joga van élni ezzel a lehetőséggel. Ha szakorvosunk teljes mértékben egyetért az eredeti terápiás javaslattal – ezt közli Önnel – de az is lehet, hogy némileg módosítana ezen a kezelési terven;
  • Megvitatjuk Önnel a választható kezelési alternatívákat, így Ön – az összes rendelkezésre álló információ birtokában – valóban felelős döntést hozhat a saját kezeléséről. Véleményüket írásba foglalják és az Ön rendelkezésére bocsátják.

Miben tudunk segíteni, ha Önnél a limfómák valamely előrehaladott formája van jelen, és a kezelésváltás lehetőségéről érdeklődik nálunk?

Szakorvosunk – az addigi kezelési terv és az azzal elért eredmények áttekintését követően – őszintén tájékoztatja Önt arról, hogy maradt-e még bármilyen egyéb, válaszható alternatíva a kezelésben. Előfordulhat például, hogy a hazai limfóma centrumok egyikében éppen olyan klinikai vizsgálatot indítottak, amelyben egy újfajta – és az Ön esetében talán hatékony – célzott gyógyszer kerül kipróbálásra. Az is lehet, hogy jelenlegi kezelőorvosa figyelmét elkerülte egy esetlegesen kínálkozó kezelési alternatíva, vagy éppen az volt a véleménye, hogy ez Önnél nem jöhet szóba. Ezekben az esetekben – az összes lehetséges kezelési alternatívát figyelembe véve – másodvéleményt adunk Önnek.

Sajnos valóban előfordulhat olyan eset is, amikor gyakorlatilag már nem lehet érdemi beavatkozást tenni a gyógyulás vagy a tünetmentesség elérése érdekében. Ha az összes terápiás lehetőséget már bevetették, akkor palliatív – a terápia mellékhatásait enyhítő és az életminőség javítását célzó – kezelést kell alkalmazni.