Prosztata gyulladás

Prosztatagyulladás

A prosztata rejtett szerv, ezért a gyulladások – főleg az idült gyulladás – jelenlétét is nehezebb felismerni, mint a látható és egyszerű tapintással is kimutatható heregyulladások esetében. Elhúzódó, krónikus gyulladás akkor alakulhat ki, ha a páciens immunrendszere ebben az időszakban nem elég ellenálló, vagy ha a megkezdett terápia nem hatékony, esetleg túl rövid. Bakteriális eredetű gyulladás esetén antibiotikumos kezelésre lesz szükség. Ha az immunrendszer erősebb, akkor a gyulladás által okozott panaszok életmódbeli és étrendi kezelés hatására, vagy akár maguktól is elmúlhatnak, de többnyire megfelelő célzott terápia is szükséges a teljes gyógyulás biztosítása végett.

Mi okozza a prosztatagyulladást?

A prosztata egy szivacsos felépítésű szerv, amelyben nagyon könnyen megbújhatnak a különféle – jellemzően bakteriális – kórokozók. Ezeknek a kórokozóknak kedvező táptalajt adhat a prosztata váladéka is. A kezdeti gyulladások – ha egyszer már megjelentek – olyan anyagcsere-változásokat hoznak létre a szerv szövetében, amelyek miatt a gyulladás elmúlta után is megmaradhatnak a kialakult panaszok.

Mik a prosztatagyulladás jellemző tünetei?

A prosztatagyulladás egyaránt járhat enyhébb vagy erősebb fájdalommal, valamint vizeletürítési panaszokkal. Ha akut gyulladásról van szó, akkor magas láz és komoly fájdalmak is kísérhetik a szerv gyulladásos folyamatait. Ebben az esetben akár kórházi kezelést igénylő állapot is kialakulhat.

Milyen életkorra jellemző leginkább a prosztatagyulladás?

A prosztatát egészen a serdülőkor végéig mindössze egyetlen sejtsor képezi. Ezért ezen életkor előtt gyulladás sem alakulhat ki itt. A serdülőkor elmúltával – amikor a férfihormonok mennyiségi növekedésének hatására a sejtsor fokozatosan prosztatává alakul – viszont már bármikor megjelenhetnek gyulladások ebben a szervben is. Nem mondható tehát, hogy a prosztatagyulladás csak az idősebb korra lenne jellemző.

Hogyan kezelhető a prosztatagyulladás?

Először is el kell dönteni – és ehhez urológus szakorvosra van szükség – hogy a gyulladást kiváltó kórokozók jelen vannak-e még a prosztatában, vagy olyan esetről van szó, amikor a kórokozók már eltűntek, és csak a gyulladás tünetei maradtak meg, esetleg eleve nem is bakteriális eredetű gyulladásról volt szó.

Az első esetben a gyulladást kiváltó baktériumokat elpusztító antibiotikumos kezelés lesz a megfelelő megoldás, a megfelelő étrendi és életmódbeli változtatásokkal ötvözve. A második esetben teljesen felesleges antibiotikumot alkalmazni, hiszen nincsenek jelen olyan kórokozók, amiket az antibiotikum elpusztíthatna.

Ezekben az esetekben az életmódváltás és az étrendi változtatások segíthetnek. Kerülendő például a hosszú távú ülés, illetve a kerékpározás vagy a motorozás, és javasolt az erősen fűszeres ételek kiiktatása és az alkoholfogyasztás felfüggesztése legalább addig, amíg a prosztata gyulladásos tünetei elmúlnak. A prosztata megfelelő anyagcsere-folyamatainak visszaállítása céljából érdemes pótolni a telítetlen zsírsavakat, valamint egyes mikrotápanyagokat, például a cinket. A vitaminok közül – a legújabb kutatások szerint – a D-vitamin játszik fontos szerepet a prosztata immunitásának fokozásában és gyulladásának megszüntetésében. Hiánya szerepet játszhat a prosztatadaganat kialakulásában is. (A D-vitamin egy hormonszerű előanyag, amely az aktív D-hormon termelődéséhez járul hozzá.)

Speciális esetről van szó abban az esetben, ha a már említett akut gyulladás miatt a beteg kórházba kerül. Ilyenkor akár intravénásan adott antibiotikumokra is szükség lehet a prosztata bakteriális eredetű fertőzésének legyőzésére.