Dr. Szanka Judit infektológus

A Lyme-kórt gyakran igen nehéz felismerni, a betegséget okozó baktérium (spirochéta) ugyanis sok esetben nem közvetlenül a fertőzést követő időszakban, hanem csak jóval később váltja ki a Lyme-kórra jellemző tünetek valamelyikét. További probléma, hogy nem létezik olyan tünet, amely kizárólag a Lyme-kórra lenne jellemző. Indokolatlan fáradékonyság, ízületi gyulladás, szívritmuszavarok vagy ideggyulladás is utalhat a fertőzés jelenlétére, így ha más kiváltó okot nem sikerült azonosítani, és kullancscsípés is történt a közelmúltban – vagy akár évekkel korábban – érdemes felkeresnünk a Lyme Ambulanciát. Klinikánkon dr. Szanka Judit infektológus szakorvos végzi el a diagnózis felállításához szükséges vizsgálatokat.

Azért választottam hivatásomnak a fertőző betegségekkel foglalkozó szakterületet, mert sokoldalú, színes és izgalmas: nap mint nap új és érdekes esetekkel találkozom, és sok esetben komoly szellemi kihívást jelent egy-egy diagnózis pontos felállítása. A fertőző betegségeknél nagy szerepe van a differenciáldiagnosztikának: hasonló tünetek többféle kórok esetén is fennállhatnak, így gyakran előfordul, hogy a diagnózis egyszerű módon nem szűkíthető le egyetlen betegségre vagy terápiára” – mondja hivatásának egyik központi eleméről a doktornő.

Az Istenhegyi Géndiagnosztika Klinikán bármilyen, valószínűsíthetően fertőző betegség által okozott tünettel megkereshetnek a páciensek, a fő szakterületem itt a Lyme-kóros betegek azonosítása és kezelése. A Borrelia baktérium által kiváltott betegség sokszor akár éveken át is tünetmentes maradhat, ha az immunrendszerünk megfelelő állapotban van. A tünetek ilyenkor csak később jelentkezhetnek, és a betegek sokszor többféle szakrendelést – például reumatológiát, neurológiát – is megjárnak, amíg felmerül a Lyme-kór gyanúja. Ilyenkor érdemes felkeresni szakrendelésemet, ahol a panaszok áttekintését követően elvégezzük a megfelelő laborvizsgálatokat, és ha valószínűsíthető a baktériumfertőzöttség, akkor antibiotikumkúra kerül felírásra.

Hogyan azonosítható a tünetek mögött fennálló ok?

Fertőzések által kiváltott kórképekre többféle tünet utalhat, a legjellemzőbbek ezek közül a lázas állapotok, hasmenés, fáradékonyság, sárgaság vagy olyan bőrtünetek, amelyek mögött korábban nem sikerült konkrét betegséget azonosítani. Ilyenkor átbeszélem a beteggel, hogy mióta állnak fenn a panaszai, esetleg történt-e olyasmi – például külföldi utazás, tűszúrásos baleset – ami fertőző betegség jelenlétére utalhat. Ezt követik az általános, majd a célzottabb laborvizsgálatok, amelyekkel konkrétan is kimutatható egy-egy vírus, baktérium, gomba vagy parazita jelenléte, vagy az ellene termelődött ellenanyag. Hogy egy konkrét példát is mondjak, a fiatal felnőttekre jellemző a lázzal, torokfájással, megnagyobbodott nyirokcsomókkal, valamint nagyfokú gyengeséggel és fáradékonysággal járó mononukleózis betegség, amelyet a herpeszvírusok közé tartozó Epstein-Barr vírus vált ki. Speciális kezelés ugyan nincs, csak tüneti, mégis érdemes diagnosztizálni ezt a betegséget. Az Epstein-Barr vírus élethosszig megbújhat az immunrendszer sejtjeiben, ezáltal később is okozhat súlyos betegségeket, például immunbetegséget vagy rosszindulatú megbetegedést. Kimutatták például, hogy a vírusbetegségen átesett egyénekben nagymértékben növeli az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát azoknál, akik örökölték az erre hajlamosító génváltozatokat.

Milyen laborvizsgálatok kerülnek elvégzésre a Lyme-kór gyanúja esetén?

Lyme-kórra gyanakodhatunk akkor, ha jelen van a kullancscsípés körül megjelenő, körkörösen terjedő, néha kokárda alakú bőrpír, amelyet égő, viszkető érzés is kísérhet. Ez azonban csak a betegség kezdeti stádiumában van, és ilyenkor is csak a friss fertőzöttek kb. 50-60%-nál jelentkezik. A betegség sokszor lappangó állapotban marad – főleg a kezeletlen esetekben – és évekkel később indokolatlan fáradékonyság, ízületi gyulladás, fájdalmak, izom- és íngyulladás, szívritmuszavarok, látás-, hallás-, egyensúlyzavar, szédülés, feledékenység, arcidegbénulás vagy egyéb ideggyulladás hívhatja fel rá a figyelmet. Ilyenkor laboratóriumi vizsgálattal próbáljuk meg igazolni vagy kizárni a kórokozó baktérium jelenlétét. A szerológiai vizsgálat – Western-blot vagy immunoblot – során az immunrendszer B-sejtjei által termelt ellenanyagokat, az úgynevezett humorális immunválaszt mutatjuk ki. A módszer az egészen korai fertőzést kivéve valamennyi – 6-8 hétnél későbbi, akár igen régóta fennálló – fertőzésre nézve körülbelül 60-100%-os érzékenységgel és specificitással ad lehetőséget a Lyme-fertőzés kimutatására. A friss és a kevésbé friss – szubkrónikus – fertőzések kimutatására a T-limfocitáknak a baktériumfertőzés hatására történő aktiválódása mutatható ki – ez az úgynevezett sejtes immunválasz. Ez a vizsgálat ajánlható például akkor, ha a Lyme-kór gyanúja fennáll, de a korábban elvégzett szerológiai vizsgálatok nem adtak a betegségre utaló eredményt.

Lyme Ambulanciánk fő előnye az állami rendelésekkel szemben, hogy egy helyen elérhetőek a vizsgálatok (rutin labor és speciális szerológia is), sokkal több idő jut egy-egy betegre, több időt tudok beszélgetni a pácienseimmel, így részletesen fel lehet tárni a panaszokat és az előzményeket, ami néha már egy fél diagnózissal felér” – mondja a doktornő.