„Gyorsan, célzottan és személyre szabottan segíteni a daganatos betegeken”

Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum onkológiai konzultációs alkalmait prof. dr. Láng István, az egyik legnagyobb hazai onkológiai centrum “B” belgyógyászati-onkológiai és klinikai farmakológiai osztályainak vezető főorvosa, a Magyar Tudományos Akadémia doktora tartja. A professzorral arról beszélgettünk, hogy mi irányította őt az onkológusi pályára, és mikor döntötte el végleg, hogy gyógyítói munkáját teljes egészében a daganatos betegek kezelésének fogja szentelni. Az osztályvezető főorvos elmondja azt is, hogy mit tart személyes, gyógyítói hitvallásának, és miért fontos, hogy minden beteg személyre, illetve egyénre szabott kezelést kapjon.„Az orvosi hivatással kapcsolatos legelső élményeim a gyerekkoromhoz köthetőek. Igazi orvos családba születettem ugyanis: anyai ágon – a dédnagyapámig visszamenően – mindenki orvos volt, apai ágon pedig az édesapám volt az, aki az orvosi hivatást gyakorolta. A családban így – teljesen természetes módon – sok szó esett az orvosi pályával kapcsolatos dolgokról. Az orvosi, gyógyítói munkával kapcsolatos tapasztalatok a családi ebédeknél, közös vacsoráknál is gyakran előkerültek. Ebből aztán szinte már magától adódott, hogy később magam is az orvosi pályát választottam” – mondja az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum onkológiai konzultációját vezető Láng professzor, aki a középiskola elvégzését követően 1970-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, summa cum laude minősítéssel. Ezt követően – 1975-ben – belgyógyász szakorvosi, 1985-ben pedig klinikai immunológusi és allergológus szakorvosi képesítést is szerzett.

„Azt, hogy az orvosi, gyógyítói pályán belül épp a rákgyógyítás területe az, amiben jobban el szeretnék mélyedni, akkor határoztam el, amikor a Semmelweis Egyetemen – tudományos ösztöndíjasként – az immunológia területe lett a fő kutatási témám. Az immunológián belül aztán elég gyorsan a daganat-immunológia felé kanyarodtam, ami akkor még – az 1960-as évek vége felé – gyerekcipőben járt” – meséli a professzor. „Kezdeti tudományos munkáimat és disszertációimat egyaránt a daganat-immunológia területén készítettem el. Kifejezetten az úgynevezett ölősejtek működése érdekelt, amelyek kiemelten fontos szerepet töltenek be a daganatsejtek elpusztításában – nemcsak a már beteg, hanem a még egészséges emberek szervezetében is. A tumorsejt-ölő immunsejtek működéséről akkoriban még igen kevés tudományos információ állt a rendelkezésünkre, így bőven volt mit kutatnunk” – mondja a főorvos, aki 1970-től 1975-ig a Semmelweis Egyetem III. számú, 1975-től 1997-ig pedig a II. számú Belgyógyászati Klinikáján dolgozott különböző beosztásokban (tudományos segédmunkatárs, egyetemi tanársegéd, egyetemi adjunktus és tudományos tanácsadó).

A másik fő impulzus, ami Láng professzort végleg a rákgyógyítás területére irányította, egy későbbi, külföldi nyaraláson történt találkozás volt. „Sikerült megismerkednem egy nyugat-németországi onkológiai központ vezetőjével, aki volt szíves és végigvezetett az intézetén. Jelenlegi munkahelyemhez hasonlóan ez is egy komprehenzív – vagyis kizárólag daganatos betegekkel foglalkozó – centrum volt. Addig elsősorban belgyógyászként foglalkoztam a betegeimmel – köztük rákbetegekkel is – az említett németországi rákcentrum azonban annyira megtetszett, hogy elhatároztam, ha Magyarországon is sikerül olyan munkahelyet találni, ahol kifejezetten a daganatos betegségekre szakosodva kezelhetném a pácienseimet, akkor ott fogok elhelyezkedni” – emlékszik vissza a professzor, aki 1978-ban szerzett PhD fokozatot, 1985-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia doktori fokozatát is megkapta. Tíz évvel később – 1995-ben – mindezt egy sikeres habilitáció követte a Semmelweis Egyetemen, ami a PhD fokozatot követő cím megszerzését jelenti (Dr. med. habil.) A professzor szakmai életútjának következő állomása 1999-re tehető, amikor a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen a klinikai onkológusi szakorvos-vizsgát is sikeresen letette.

„A betegségek gyógyszeres kezelésében jelen pillanatban a daganatos betegségek jelentik az egyik legkomolyabb kihívást. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a daganatok kezelése egy rendkívül összetett dolog. Kis túlzással akár azt is mondhatjuk, hogy az onkológiával kapcsolatos területek – az orvosi hivatáson belül – ma már külön-külön szakmát jelentenek. Ha például valaki sebész, de daganatos betegeket kezel, akkor igen előnyös, ha ez az orvos idővel a speciális daganatsebészeti képesítést is megszerzi, bár erre jelenleg csak külföldön van lehetőség. Így van ez a belgyógyászoknál is: a rákbetegek gyógyszeres kezelésében az érheti el a legjobb eredményeket, aki a belgyógyászat mellett onkológiai és farmakológiai szakképesítéssel is rendelkezik. Nekem – éppen azért, hogy az összes betegemnek a lehető leghatékonyabb gyógyszeres kezelést adhassam – belgyógyászati-onkológiai és klinikai farmakológiai szakvizsgám is egyaránt van” – hangsúlyozza a professzor, akit a legtöbben talán emlőrák-specialistaként ismernek.

Érdemes azonban hozzátenni, hogy a vastagbélrák kezelésében szintén igen jó eredményeket tud felmutatni a főorvos által 16 éve – egész pontosan 1997. január elseje óta – vezetett osztály, ahol a vastagbélrákból felgyógyult betegek aránya az USA-ban általánosnak számító 60%-os eredménnyel vetekszik. Az osztály – a gyógyszeres kezelést tekintve – az emlőrákon kívül az emésztőszervi daganatok összes típusára, továbbá a tüdőrák kezelésére szakosodott. (Az emésztőszervi daganatok közé tartoznak a nyelőcső, a gyomor, a hasnyálmirigy, az epehólyag, az epeutak, a vastagbél, valamint a végbél daganatai). A hámeredetű daganatokon kívül kötőszöveti eredetű tumorokkal (elsősorban az úgynevezett lágyrész-szarkómákkal) is foglalkoznak az itteni szakemberek.

„A daganatos betegségek kezelése csapatmunka, amelyben a siker talán legfőbb kulcsa a valóban hatékony együttműködés a társszakmák között” – foglalja össze a professzor saját, személyes gyógyítói hitvallását. A daganatok gyógyszeres kezeléséhez kapcsolódó főbb társszakmák képviselői közül a modern képalkotó diagnosztikával foglalkozó szakembereket, a patológusokat, a sebészeket, a sugárterápiás szakembereket, valamint a belgyógyász-onkológusokat érdemes megemlíteni. „A molekuláris patológiát és a molekuláris diagnosztikát – más szóval géndiagnosztikát – külön is szeretném kiemelni. Azt szoktam ugyanis mondani, hogy a sebészorvosok kezét részben a patológusok vezetik, és ők határozzák meg részben azt is, hogy mi, belgyógyász-onkológusok milyen gyógyszeres kezelést rendelünk el aztán a betegnek” – hangsúlyozza Láng professzor, aki 2001-ben letette az európai belgyógyászati-onkológiai szakvizsgát (European Certification on Medical Oncology, ESMO), 2006-ban pedig meg is újította ezt. 2003-ban ezen kívül klinikai farmakológiai szakvizsgát is tett a Semmelweis Egyetemen.

„Jelenlegi munkahelyemen – amely pillanatnyilag az ország egyetlen, komprehenzív rákcentruma – az említett társszakmák képviselői egy helyen és egy időben állnak a betegeink rendelkezésére” – emeli ki Láng professzor. Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum onkológiai konzultációján ugyancsak valódi szakmai és gyakorlati információkat, odafigyelést, és a kezelési lehetőségek reális  ismertetését kínáljuk a hozzánk forduló betegeknek