Alvási apnoé vizsgálat

Alvási apnoé (légzéskimaradás) vizsgálat

Az erős és rendszeres horkolással járó éjszakai légzéskimaradások (alvási apnoé) idővel komoly egészségügyi problémákhoz – például szívkoszorúér-betegség, szívinfarktus, pangásos szívelégtelenség – vezethetnek. Ha régebb óta horkolunk, feltétlenül érdemes részt vennünk egy szűrővizsgálaton, amellyel pontosan diagnosztizálható és így kezelhető is ez a probléma. Klinikánkon egy otthon alkalmazható, egyszerűen kezelhető eszköz segítségével állapítjuk meg, hogy a horkolás mellett Önnél rendszeres éjjeli légzéskimaradások is fennállnak-e. Szomnológus szakértőnk várakozási idő nélkül, egyeztetett időpontban fogadja Önt.

Kinek javasolt az obstruktív alvási apnoé szűrővizsgálatán történő részvétel?

Javasoljuk a szűrővizsgálatot minden olyan esetben, ha gyengébben vagy erősebben, de Ön régebb óta és minden éjjel rendszeresen horkol. Várjuk Önt abban az esetben is, ha úgy gondolja, eleget alszik – minden nap legalább 7-8 órát – ennek ellenére azonban mégis fáradtan ébred és gyakran egész nap álmosság gyötri.

Lehetséges, hogy Önnek horkolásgátló műtétre lesz szüksége, amellyel a légzéskimaradások enyhe és középsúlyos esetei a legtöbb esetben megszüntethetőek, de az is előfordulhat, hogy kifejezetten az alvási apnoé kezelését fogjuk Önnek elsőként javasolni. A legmegfelelőbb kezelési mód kiválasztására csak abban az esetben van lehetőség, ha az alvási apnoé felismerését célzó szűrővizsgálat is elvégzésre került.

Ezt a vizsgálatot egészítik ki a centrumunkban szintén elérhető fül-orr-gégészeti vizsgálatok, amelyekkel feltárhatóak a horkolás hátterében álló anatómiai rendellenességek. Ha szükséges, ezeket a vizsgálatokat is elvégeztetjük, majd centrumunk fül-orr-gégész szakorvosával egyeztetve választjuk ki az Ön esetében leginkább hatékonynak ígérkező terápiát.

Mi történik az első konzultáción?

A szűrővizsgálatot egy rövid konzultáció előzi meg, amelyen kikérdezzük Önt alvása minőségéről, horkolása erősségéről, és hogy rendszeresen fel szokott-e ébredni éjszaka. Az alvással kapcsolatos összes problémájára részletesen kitérünk, panaszai alapján pedig meghatározzuk, hogy érdemes-e elvégeznünk Önnél az éjszakai légzéskimaradás szűrővizsgálatát. Ha korábban részt vett már a horkolás anatómiai okait kereső fül-orr-gégészeti vizsgálaton, akkor az ezzel kapcsolatos leleteit is hozza magával, és ennek eredményeit is megtekintjük!

Előfordulhat, hogy alvással kapcsolatos panasza hátterében az elmondottak alapján nem alvási apnoé, hanem valamilyen más eredetű alvászavar vagy alvásbetegség, például nyugtalan láb szindróma, narkolepszia gyanúja merül fel. Ezen betegségek kivizsgálása és a megfelelő terápia beállítása is megkezdődik az első konzultáció során. Centrumunk szomnológus szakorvosa személyre szabott kivizsgálási és kezelési tervet állít fel, és amennyiben szükséges, sor kerülhet egy részletesebb alvásdiagnosztikai vizsgálatra is. Ezt nem az Istenhegyi Géndiagnosztika Klinikán, hanem alvásdiagnosztikai vizsgálatokkal foglalkozó centrumokban végzik, a vizsgálat megszervezésében azonban segítünk Önnek.

Hogyan zajlik az obstruktív alvási apnoé szűrővizsgálata?

Maga a szűrővizsgálat egy hazavihető eszközzel (Apnoe-link) végezhető, amely könnyen kezelhető és pontos adatokat szolgáltat az éjjeli légzéskimaradások gyakoriságáról, akkor is, ha Ön egyébként nem ébred fel ezekre. A légzést az orr előtt elhelyezkedő áramlásérzékelő regisztrálja, az ujjra felhelyezett pulzoximéter pedig a vér oxigénszintjét és a szívfrekvenciát rögzíti. Az eszközt Önnek mindössze egyetlen éjszaka során kell viselnie: ezen idő alatt már elegendő adat gyűlik össze az alvás közbeni légzés rendszerességéről.

Pulzoximéter

Az ujjra felhelyezett pulzoximéter a vér oxigénszintjét és a szívfrekvenciát rögzíti

Hogyan kezelhető az obstruktív alvási apnoé?

A kezelés kiválasztása az alvásfüggő légzészavar súlyosságának függvényében történik meg. Enyhe és középsúlyos esetekben az alábbi kezelési lehetőségek jönnek szóba:

  • helyileg alkalmazandó orrspré, illetve garatspré alkalmazása,
  • orrszárnytágító tapasz alkalmazása,
  • horkolásgátló szájbetét alkalmazása,
  • valamint a horkolásgátló műtétek elvégzése, amely mellett a fül-orr-gégész szakorvossal egyeztetve döntünk.

Mindezek mellett:

  • különféle fül-orr-gégészeti kezelésekre,
  • testsúlycsökkentésre,
  • és különféle életmódbeli változtatásokra, például a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás mértékének csökkentésére is szükség lehet.

Pozitív nyomású légsínterápia (CPAP)

Az alvási légzészavarok súlyos eseteiben egy további, igen hatékony lehetőség is rendelkezésre áll, amelynek alkalmazásához részletes alváslaboratóriumi kivizsgálásra is szükség van.

A pozitív nyomású légsínterápia (Continuous positive airway pressure; CPAP) lényege, hogy jól záródó, speciális anyagból készült orr(száj)maszk segítségével folyamatos pozitív levegőnyomást biztosítunk a felső légutakon keresztül a tüdő felé. Hosszú távú kezelésről van szó, amellyel viszonylag hamar elősegíthető a szabad és akadálymentes légzés, a páciens alvása így akár már néhány hét alatt zavartalanná válhat.

Ha az Ön esetében is ezt a kezelést tartjuk javasoltnak, akkor segítünk Önnek megszervezni ezt a vizsgálatot egy alvásdiagnosztikai centrumba.

Miért nagyon fontos az alvási apnoé megfelelő kezelése?

Elsősorban azért, hogy elkerülhetőek legyenek az alvási apnoé idővel jó eséllyel jelentkező súlyos szövődményei, mint például:

  • a szív- és érrendszeri problémák (magas vérnyomás, szívkoszorúér-betegség, szívinfarktus, szívritmuszavar),
  • az agy vérellátásának romlása miatt megnövekedett kockázattal kialakuló stroke vagy a különféle mentális zavarok,
  • és az állandó fáradtság, illetve az ennek következtében fellépő koncentrációzavarok, amelyek miatt a közlekedési balesetek kockázata is nő.

Bizonyos gyógyszerek szedése ugyancsak komplikációkat okozhat:

  • A nyugtatók vagy altatók szedése súlyosbítja az éjjeli légzéskimaradásokat, így ha ez fennáll, érdemes elkerülni ezeknek a készítményeknek a rendszeres szedését.
  • Előfordulhat az is, hogy az alvási apnoé bizonyos tüneteit – például a gyakori éjszakai ébredés, a gyakori éjszakai vizelési inger, a szívdobogással, illetve a légszomj érzésével járó éjszakai felriadások, rémálmok – belgyógyászati, illetve pszichiátriai betegségek tüneteinek vélik. A helyes diagnózis hiányában ilyenkor nem történik meg az oki terápia beállítása, vagyis az alvási apnoé kezelése. A beteg ilyenkor nem megfelelő, és akár az alvási apnoét is rontó gyógyszereket szed, melyek hosszú távon a tüneteit nem javítják. Ezekben az esetekben az alvási apnoé megfelelő diagnózisára és minél hamarabb történő kezelésére van szükség!