Horkolásgátlás: nem mindig elegendő a szövetek feszesítése

Több mint 30 éve végez horkolásgátló műtéteket fül-orr-gégegyógyász szakorvosunk, dr. Molnár-G. Etelka, aki ez idő alatt a komolyabb anatómiai beavatkozást igénylő lézeres műtétekben is komoly tapasztalatot szerzett. Az, hogy pontosan milyen műtétre lesz szükség, mindig az előzetes állapotfelmérés során derül ki: lehet, hogy a szövetek egyszerű feszesítésével is tökéletesen kezelhető a horkolás, de az is lehet, hogy ennél radikálisabb és alapos lézeres sebészeti tapasztalatot igénylő beavatkozás indokolt.

„A horkolás egy olyan probléma, amely műtéti úton sok esetben tartósan és hatékonyan kezelhető lehet, azt azonban mindig az előzetes kivizsgálás dönti el, hogy alkalmas-e valaki a kezelésre. Egyaránt lehetőség van rádiófrekvenciás és lézeres kezelésre: az első módszert jellemzően akkor alkalmazzuk, amikor a garat rendellenességeinek korrigálására van szükség, a lézeres műtét pedig főként azokban az esetekben jön szóba, amikor a túl nagyméretű nyelvcsap, illetve a laza, tónustalan lágyszájpad a horkolás fő kiváltó oka. Lézeres kezelésből többféle típust is alkalmaznak a magánegészségügyi szektorban, nem mindegy azonban, hogy a lágy szájpadlás és a környező szövetek egyszerű feszesítéséről, vagy ennél komolyabb lézeres beavatkozásról van-e szó” – mondja dr. Molnár-G. Etelka.

A lézeres műtétek során a lézer energiáját egy vékony és hajlékony fényszálon keresztül a garatba vezetik, ahol a lézer magas szövetroncsoló teljesítményének köszönhetően igen rövid idő is elegendő a megnagyobbodott nyelvcsap vagy a laza és nagymértékben hátranyúló lágyszájpad megkisebbítéséhez. Az eljárás során kizárólag a megcélzott szövetek párolognak el, a környező szövetek épen maradnak. „Egyes esetekben a szövetek feszesítése is elegendő lehet a horkolás tartósabb megszüntetéséhez, máskor azonban ennél komolyabb, az anatómiai képleteket konkrétabban érintő beavatkozásra van szükség. Én elsősorban ezeknek a műtéteknek az elvégzésében szereztem komolyabb tapasztalatot az elmúlt 30 évben” – mondja Molnár-G. Etelka.

Nagyon sok múlik az anatómián

„Fontos kiemelni, hogy a horkolás tekintetében mennyi minden múlik az anatómián. Abban az esetben, hogy ha valakinek, hosszú és lelógó uvulája van, ott nem lesz elég a szövetek sima feszesítése, hanem erőteljesebben kell korrigálnunk a nyelvcsapot. Azt, hogy egy-egy páciensnél valóban erre van-e szükség, mindig az előzetes állapotfelmérő vizsgálat során döntjük el” – mondja a fül-orr-gégész szakorvos.

Az állapotfelmérés nem vesz hosszú időt igénybe, a vizsgálat során az orr, az orrgarat, a garat és a gége áttekintésére kerül sor. „Amennyiben a lézeres kezelés mellett döntünk, a helyi érzéstelenítés alkalmazása miatt szükség lesz egy előzetes EKG-vizsgálatra. A lézeres beavatkozás fontos előnye, hogy minden más horkolásgátló beavatkozásnál tartósabb eredmény érhető el vele, ami annak köszönhető, hogy nemcsak a szövetek feszességét, hanem a garat anatómiáját is megváltoztatjuk” – emeli ki a szakember.

Hosszú távú megoldás

A lézeres kezeléseknél is előfordul, hogy idővel meg kell ismételni a kezelést a korábban elért eredmények fenntartása érdekében. Amennyiben a kezelés komolyabb anatómiai változást, például a nyelvcsap jelentős megkisebbítését eredményezi, akkor viszont nem lesz szükség ismétlésre, a horkolás több év elteltével sem fog visszatérni.

„A garat anatómiai állapotának felmérésén kívül szükség lehet egy alvásdiagnosztikai vizsgálat elvégzésére is, amellyel pontosan meghatározható, hogy mennyire súlyos horkolásról van szó. Az első fokozatú horkolásnál még nem feltétlenül van szükség kezelésre, a második fokozatú horkolásnál pedig az enyhébb lézeres beavatkozások is sikerre vezethetnek. Komolyabb problémát a hármas fokozatú horkolás jelent, amikor a páciens már minden éjjel horkol és rendszeresek a légzéskimaradások. Ilyenkor csaknem minden esetben az alaposabb lézeres beavatkozást javaslom, hiszen a horkolás ilyenkor már nemcsak a házastárs számára jelent kellemetlenséget, hanem akár komoly egészségügyi szövődményei is lehetnek” – mondja a szakember.

Ha a lézerrel komolyabb anatómiai beavatkozás is történik, az a posztoperatív szakaszban némileg több kellemetlenséget okoz, mint a sima feszesítés, az eredmény azonban sokkal tartósabb. Ilyenkor sem kell túlzott kellemetlenségekkel számolni, mindössze a garat tájékán jelentkező enyhébb vagy erősebb nyelési fájdalommal. Ez a probléma jól menedzselhető a különféle fájdalomcsillapító készítményekkel.

„Egy jól elvégzett lézeres horkolásgátló műtéttel akár 5-10 éven át fennálló horkolásmentes állapotot is elérhetünk. Ilyenkor is előfordulhat persze, hogy a horkolás ismét erőteljesebbé válik, és ismét el kell végezni egy újabb műtétet, ilyenkor azonban már az egyszerű feszesítés is elegendő” – hangsúlyozza Molnár-G. Etelka. „Én magam szén-dioxid-lézert használok, és az a tapasztalatom, hogy ez a leginkább alkalmas arra, amikor a szövetek vágása is szükségessé válik.”

Vírustesztet is végzünk a műtéteket megelőzően

Az új típusú koronavírus okozta világjárvány miatt előírás, hogy a műtéteket megelőzően a vírusteszt is elvégzésre kerüljön, a beavatkozások pedig csak negatív eredmény esetén kerülnek elvégzésre a klinikán.

A vírus kimutatására kétféle teszt is elérhető:

  • A szerológiai gyorsteszt alapja, hogy a fertőzést követően szervezetünk a vírus ellen védekező molekulákat (ellenanyagok vagy antitestek) kezd termelni. A szerológiai teszt ezeket az ellenanyagokat mutatja ki vérből.
  • A PCR teszt orr-száj-garatváladék mintában jelenlévő vírus örökítőanyagának (RNS) kimutatására alkalmas. A pozitív vizsgálati eredmény bizonyítja a vírus jelenlétét a levett mintában, valamint azt is, hogy a mintát adó személy fertőzött és fertőzőképes.

Az Istenhegyi Géndiagnosztika Klinikán mindkét típusú teszt negatív eredményét elfogadjuk.